Főoldal › Blog › EPS vagy kőzetgyapot? Homlokzati szigetelés összehasonlítás

EPS vagy kőzetgyapot? Homlokzati szigetelés összehasonlítás

5 perc olvasás

Hőszigetelő képesség, tűzvédelem, páraáteresztés és ár – összehasonlítjuk a polisztirolt és a kőzetgyapotot, és megmondjuk, melyik házra melyik való.

Fehér EPS hőszigetelő tábla és szürke kőzetgyapot lamella egymás mellett egy építkezésen

A homlokzati hőszigetelésnél két anyag viszi a piac túlnyomó részét: az EPS, vagyis az expandált polisztirol (a köznyelvben hungarocell vagy „nikecell”), és a kőzetgyapot. Mindkettő jó anyag – a kérdés soha nem az, hogy melyik a jobb általában, hanem az, hogy melyik való erre a házra. Az alábbiakban végigmegyünk azon a hat szemponton, amit a felméréseken magunk is végignézünk.

1. Hőszigetelő képesség: az EPS-nek van előnye

A hővezetési tényező (lambda, λ) mondja meg, mennyire jól szigetel az anyag – minél kisebb, annál jobb. Nagyságrendileg:

AnyagJellemző λ (W/mK)Ugyanaz a hőellenállás
Fehér EPS 800,038–0,04015 cm
Grafitos (szürke) EPS0,031–0,033kb. 12–13 cm
Homlokzati kőzetgyapot tábla0,035–0,040kb. 15 cm
Kőzetgyapot lamella0,040–0,043kb. 16–17 cm

A pontos értékeket mindig az adott termék teljesítménynyilatkozata adja meg, a fenti számok tájékoztató nagyságrendek. A lényeg: azonos vastagságnál a grafitos EPS szigetel a legjobban, a lamellás kőzetgyapot a leggyengébben. Ha a homlokzaton szűk a hely – például egy párkány vagy egy kerítés miatt nem tud 16 centit kirakni –, a grafitos EPS ad ki több hőellenállást ugyanabból a vastagságból.

2. Tűzvédelem: itt a kőzetgyapot verhetetlen

Az EPS éghető anyag (E tűzvédelmi osztály), a kőzetgyapot nem éghető (A1). Ez nem elméleti különbség: a hatályos tűzvédelmi előírások bizonyos épületmagasság fölött, illetve a nyílászárók körül és az emeletek közötti sávokban kőzetgyapot tűzvédelmi sávot írnak elő akkor is, ha egyébként EPS-sel szigetel a ház. Egyszintes családi háznál általában szabad tisztán EPS-t használni, de a szabály épületmagasságtól és rendeltetéstől függ – ezt mindig ellenőrizni kell, nem szabad rutinból dönteni.

Van egy gyakorlati szempont is: ha a szomszéd épület közel van, ha fatüzelés, kémény vagy kültéri grill van a fal mellett, ha a ház mellett szalma- vagy fatároló áll, akkor a nem éghető szigetelés nyugalmat ad. A tűzterjedés szempontjából a kőzetgyapot nem kompromisszum.

3. Páraáteresztés: a régi falaknál számít

A kőzetgyapot gyakorlatilag szabadon átereszti a vízgőzt (páradiffúziós ellenállási szám, µ ≈ 1–2), az EPS lényegesen jobban zár (µ ≈ 30–70). Modern, jól szellőztetett házaknál ez ritkán okoz gondot, mert a fal nem a fő páraelvezető útvonal.

Ahol viszont számít: régi, vályog- vagy kisméretű téglafalaknál, illetve olyan házaknál, ahol nedvességgel küzdenek. Egy vályogfalat EPS-sel beburkolni – főleg, ha a talajnedvesség ellen nincs működő szigetelés – kockázatos, mert a fal nem tud kiszáradni kifelé. Ilyenkor a diffúzióra nyitott kőzetgyapotos rendszer, szilikát vagy szilikon nemesvakolattal, sokkal biztonságosabb. Ha a falon sópor, foltos vakolat, málló lábazat van, arról előbb beszélni kell: a szigetelés nem szárítja ki a falat, csak eltakarja a problémát.

4. Súly és szerelhetőség

Egy 15 cm-es EPS tábla nagyjából 2,3–3 kg/m², ugyanez kőzetgyapotban 20–25 kg/m² körül van, lamellánál még több. Ez több dolgot jelent a gyakorlatban:

  • a kőzetgyapotos rendszernél több és erősebb dűbel kell, jellemzően 6–8 db/m² a felületen, a sarkoknál sűrűbben;
  • a ragasztást teljes felületen, fésűs glettvassal kell felhordani, nem pontokban;
  • a munka lassabb, az állványzatot jobban terheli, és több anyagmozgatással jár – ez a munkadíjban is megjelenik.

Az EPS ezzel szemben könnyű, gyorsan vágható, egy ember is mozgatja. Ha valaki maga akar szigetelni, EPS-sel sokkal kisebb az esély, hogy elrontja – bár a hálózás és ágyazás mindkét anyagnál ugyanolyan igényes munkafázis.

5. Hangszigetelés és mechanikai viselkedés

A kőzetgyapot szálas szerkezete miatt érdemben csillapítja a hangot, az EPS lényegében nem. Forgalmas út mellett, vasút közelében ez valós érv a kőzetgyapot mellett. Ütésállóságban viszont az EPS-es rendszer sem gyengébb, ha rendes ágyazóhabarcs és üvegszövet háló kerül rá; lábazaton pedig mindkét esetben XPS vagy vízlepergető lábazati lemez a helyes megoldás, mert a kőzetgyapot vizet szív.

6. Ár

Csak tájékoztató nagyságrendként, mert az árak folyamatosan mozognak: a homlokzati kőzetgyapot négyzetméterára jellemzően másfél-kétszerese az azonos vastagságú fehér EPS-nek, a grafitos EPS valahol a kettő között helyezkedik el. Ehhez jön a több dűbel, a nagyobb ragasztóanyag-felhasználás és a lassabb munkavégzés, így a teljes rendszerre vetítve a kőzetgyapotos megoldás összességében is drágább. Konkrét árat felmérés nélkül senki ne mondjon Önnek – a felület, az állványigény, a nyílászárók száma és a bonyolultság többet számít, mint maga a táblaár.

Akkor melyiket válassza?

EPS-t érdemes választani, ha egyszintes vagy alacsony családi házról van szó, a fal száraz és jó állapotú, a költség fontos szempont, és nincs olyan tűzvédelmi vagy akusztikai kényszer, ami mást indokolna. A ház túlnyomó többsége ebbe a kategóriába esik. Ha kevés a hely, grafitos EPS-t.

Kőzetgyapotot érdemes választani, ha a fal páraáteresztő szerkezetű (vályog, régi tömör tégla) vagy nedvességgel érintett, ha tűzvédelmi előírás írja elő, ha erős zajterhelés van, vagy ha egyszerűen ez a nyugalom megéri a különbözetet. Sok háznál a jó megoldás a kettő kombinációja: EPS a nagy felületeken, kőzetgyapot sáv a nyílászárók fölött és a tűzveszélyes csatlakozásoknál.

Bármelyiket választja, két dolgon áll vagy bukik az eredmény: a rendszer egységén (ragasztó, tábla, dűbel, háló, ágyazó, alapozó, nemesvakolat egy gyártótól, teljesítménynyilatkozattal) és a kivitelezés minőségén. A legdrágább kőzetgyapot is repedezni fog, ha a háló nem fed át rendesen, vagy ha a sarkokra nem kerül átlós erősítés. A homlokzati hőszigetelés nem az az építőipari munka, ahol az olcsó ajánlat megéri – a hiba tíz évvel később, a burkolat alatt jön elő.

A szigetelés fölé kerülő réteg sem mellékes: a homlokzati színezés anyagválasztásának illeszkednie kell a szigeteléshez. Kőzetgyapotra például nem való zárt, diffúziógátló akrilvakolat – ott szilikát vagy szilikon rendszer a helyes választás, különben elvesztjük pont azt az előnyt, amiért a kőzetgyapotot megvettük. Ugyanígy érdemes egy körben rendezni a fa szerkezeteket is, ereszdeszkázatot, pergolát – erre való a kültéri festés és felületvédelem.

Ha nem szeretne katalógusokból dönteni, hívjon ki minket. A díjmentes helyszíni felmérésen megnézzük a falszerkezetet, a lábazatot, a párkányokat és a nyílászáró-csatlakozásokat, és megmondjuk, hogy az Ön házán melyik anyag a logikus – akkor is, ha az az olcsóbbik. Zala, Somogy, Vas és Veszprém vármegyében dolgozunk.