Főoldal › Blog › Glettelés: hány réteg kell, és mennyi idő után festhető a fal?

Glettelés: hány réteg kell, és mennyi idő után festhető a fal?

4 perc olvasás

Mikor elég foltokban javítani, és mikor kell teljes felületen glettelni? Mennyi ideig szárad a glett, miért kell csiszolni és alapozni? Összefoglaltuk, mitől lesz igazán sima a fal.

Glettelés közben kiegyenlített beltéri fal

Egy fal attól lesz igazán szép festés után, hogy előtte sima volt. A festék nem takarja el az egyenetlenséget, inkább kiemeli: oldalfényben minden dudor, karc és glettelési nyom látszik. Ezért a felújítások jó részében a glettelés a legtöbb munkaórát igénylő lépés. Ebben a cikkben végigmegyünk azon, hány rétegre van szükség, mennyi időt kell hagyni a száradásra, és mikor festhető a fal.

Foltjavítás vagy teljes felületi glettelés?

Foltjavítás elég, ha a fal alapvetően jó állapotú, csak dübelek helye, kisebb sérülések, hajszálrepedések vannak rajta. Ilyenkor a hibákat kitöltjük, csiszoljuk és alapozzuk.

Teljes felületi glettelés akkor kell, ha:

  • a fal hullámos, a régi vakolat egyenetlen, „narancsbőrös”;
  • sok a régi festékréteg és a lepergett rész;
  • tapéta eltávolítása után maradt sérült felület (tapéta eltávolítása festés előtt);
  • a cél egy kiemelten sima, oldalfényben is egyenletes fal, például nagy ablakos nappaliban.

Hány réteg glett kell?

Ez a fal állapotától függ, de a gyakorlatban jellemzően:

  • 1. réteg: a nagyobb hibák, mélyedések kitöltése és a felület kiegyenlítése.
  • 2. réteg: a finom simítás, az első réteg nyomainak eltüntetése.
  • 3. réteg (szükség szerint): nagyon rossz alapnál vagy kiemelt minőségi elvárásnál.

Egy vastag réteg helyett mindig jobb több vékony: a vastag glett lassabban szárad, hajlamosabb a repedésre és nehezebb szépre csiszolni.

Mennyi a glett száradási ideje?

A száradás függ a glett típusától, a réteg vastagságától, a hőmérséklettől és a páratartalomtól. Tájékoztatásként:

  • a vékony rétegű, kész (pasztaszerű) glettek rétegenként jellemzően néhány óra alatt csiszolhatók;
  • a vastagabb, porból kevert glettek lassabban, rétegvastagságtól függően akár egy napig is száradhatnak;
  • hideg, párás, fűtetlen helyiségben ezek az idők jelentősen megnőnek.

A pontos értéket mindig a termék műszaki adatlapja adja meg. Az a jó szabály, hogy a következő réteg csak a teljesen kiszáradt előzőre kerülhet – a még nedves glett csiszoláskor kenődik, festés után pedig foltosodhat.

Csiszolás: ettől lesz igazán sima

A glettelés minősége a csiszolásban dől el. Finom szemcsés csiszolóval, oldalfénnyel ellenőrizve dolgozunk, hogy a hibák még festés előtt látszódjanak. A csiszolás poros munka, ezért a helyiséget előtte gondosan letakarjuk, és porelszívós gépet használunk ott, ahol lehet. Erről a csiszolás és alapozás oldalunkon is írunk.

Alapozás: ne maradjon ki

A glettelt és a régi festett felület eltérően szívja a festéket. Alapozás nélkül a glettelt foltok a festés után is látszanak: mattabbak vagy fényesebbek lesznek, mint a környezetük. Ezt hívják „kiütésnek”, és ez az egyik leggyakoribb oka a foltos, csíkos falnak festés után. Az alapozó egységesíti a nedvszívást, és megköti a csiszolás után maradt finom port.

Mikor festhető a glettelt fal?

Ha a glett teljesen kiszáradt, kicsiszoltuk, leportalanítottuk és az alapozó is megszáradt (ez jellemzően néhány óra), jöhet a festés. Teljes felületi glettelésnél egy átlagos szoba a gyakorlatban így néz ki: első nap kitöltés és első réteg, második nap második réteg és csiszolás, majd alapozás és festés – de ezt a száradás mindig felülírhatja.

Gipszkarton felületeknél a glettelés a bandázsolással együtt alkot egy rendszert, erről a bandázsolásról szóló cikkünkben írtunk.

Glettelést és teljes falfelújítást Zala, Vas, Somogy és Veszprém vármegyében vállalunk: glettelés Zala, glettelés Veszprém.

Gépi vagy kézi glettelés?

Nagy, összefüggő felületeknél, például új építésű házban vagy teljesen felújított lakásban, gyakran felmerül a gépi (szórt) glettelés. Ilyenkor a glettanyagot géppel hordják fel, majd széles simítóval terítik el, ami nagy felületen gyorsabb lehet. Lakott, bútorozott lakásban, kisebb helyiségekben és foltjavításnál viszont a kézi glettelés a praktikusabb: kevesebb a takarás, jobban kontrollálható, és nem kell a gépet minden helyiségbe átvinni. A végeredmény minőségét egyik esetben sem a módszer, hanem a rétegek gondos felhordása, a száradási idő betartása és a csiszolás határozza meg. A gyakorlatban sokszor kombináljuk a kettőt: a nagy, sík falakon gépi felhordás, a sarkokban, nyílászárók körül és a javításoknál kézi munka. A felmérésen megmondjuk, a konkrét lakásnál melyik a gazdaságosabb.

Gyakori kérdések

Lehet glettelni régi festékre?

Igen, ha a régi festék jól tapad. A pergő, laza részeket előtte el kell távolítani, és jellemzően tapadóhíd vagy alapozó kell a glett alá.

Miért reped meg a glett száradás után?

Legtöbbször túl vastag réteg, túl gyors száradás (huzat, fűtőtest közelsége) vagy mozgó repedés felett alkalmazott glett miatt. A visszatérő repedésekről külön cikkünk szól.

Kell-e alapozni glettelés előtt is?

Erősen vagy egyenetlenül szívó alapnál igen, mert különben a glett túl gyorsan veszíti el a vizét, és rosszabbul tapad.

Mennyibe kerül a glettelés?

A glettelés ára a fal állapotától, a rétegek számától és a felület méretétől függ, ezért helyszíni felmérés nélkül csak tájékoztató ár adható. Támpontot a festési áraink oldalon talál.

Ha nem biztos benne, kell-e teljes glettelés, foglaljon időpontot, és a helyszínen megmondjuk.