Mélyalapozó: mikor kell festés előtt, melyiket válassza, és hogyan hordja fel?

A mélyalapozó az egyik legolcsóbb tétel egy festési munkában, mégis ezen múlik, hogy a festék egyenletesen terül-e, és évekig a falon marad-e. Ugyanakkor nem minden falra kell, és a rosszul választott vagy túladagolt alapozó többet árt, mint használ. Összefoglaljuk, mikor szükséges, melyiket érdemes választani, és hogyan kell felhordani.

Mit csinál a mélyalapozó?

A mélyalapozó hígfolyós, mélyen beszívódó anyag, amely két dolgot tesz:

• Megköti a porló, gyenge felületet: a régi vakolat, a glett vagy a krétásodó festék laza részecskéit összefogja, így a festék nem a porra, hanem szilárd alapra kerül.
• Kiegyenlíti a nedvszívást: a frissen glettelt foltok, a gipszkarton és a régi festett részek eltérően szívják a festéket. Alapozás nélkül ez foltos, csíkos falat okoz.

Mikor kell mélyalapozó?

• Új vakolaton, a teljes kiszáradás után.
• Glettelés és csiszolás után, főleg foltglettelésnél.
• Gipszkartonon, a bandázsolt és glettelt felület egységesítésére.
• Porló, krétásodó régi festéken (ha a tenyerét végighúzza a falon, és fehér lesz, akkor porlik).
• Mészfestésen, ha diszperziós festékkel fest át, és a mész jól tapad.

Mikor nem kell, vagy mikor nem elég?

• Ép, jól tapadó, korábban diszperzióssal festett falon általában nem szükséges, elég a tisztítás és a hibák javítása.
• Foltos, beázott, nikotinos falon a mélyalapozó nem elég: oda szigetelő (foltzáró) alapozó kell. Erről a beázásfolt és nikotin átfestéséről szóló cikkünkben írtunk.
• Pergő, leváló festékre nem szabad alapozni: előbb el kell távolítani a laza réteget.
• Nedves, salétromos falra az alapozó nem megoldás, előbb a nedvesség okát kell kezelni.

Milyen mélyalapozót válasszon?

• Vizes bázisú (diszperziós) mélyalapozó: beltéri falakra, glettre, gipszkartonra a leggyakoribb választás, szagtalan, gyorsan szárad.
• Oldószeres mélyalapozó: erősen porló, gyenge felületekre, ahol mélyebb beszívódás kell. Szaga erős, beltéren csak indokolt esetben használjuk.
• Kültéri, homlokzati alapozók: a homlokzatfesték rendszeréhez (szilikon, szilikát, akril) illő alapozót kell választani. Erről a homlokzatfestékek összehasonlításában olvashat.

A legfontosabb szabály: az alapozó és a festék legyen egy rendszer része, vagyis ugyanannak a gyártónak az egymáshoz ajánlott termékei.

Hogyan kell felhordani?

1. Tisztítsa le a falat, távolítsa el a port, a laza festéket.
2. Javítsa ki a hibákat (glettelés, csiszolás), és porolja le a felületet.
3. A mélyalapozót a gyártó előírása szerint hígítsa – sok termék hígítatlanul vagy enyhén hígítva használható.
4. Hengerrel vagy ecsettel, vékonyan, egyenletesen hordja fel. A cél, hogy a fal beszívja, ne álljon meg rajta fényes réteg.
5. Hagyja száradni a gyártó által megadott ideig (vizes alapozónál jellemzően néhány óra), csak utána fessen.

A leggyakoribb hiba: a túl sok alapozó

Ha az alapozót túl vastagon vagy túl töményen viszik fel, fényes, zárt film keletkezik a falon. Erre a festék rosszul tapad, hólyagosodhat, és a felület foltos lesz. A jó alapozás után a fal matt marad, és csak egyenletesebben szív.

Gyakori kérdések

Hány réteg mélyalapozó kell?

Általában egy. Erősen porló felületen két, vékony réteg is indokolt lehet, de ezt mindig a felület állapota dönti el.

A „festék és alapozó egyben” termék kiváltja a mélyalapozót?

Ép, korábban festett falon sokszor igen. Friss gletten, gipszkartonon és porló felületen viszont a külön mélyalapozó biztonságosabb.

Mennyi idő után festhető az alapozott fal?

Vizes bázisú alapozónál jellemzően 2–6 óra múlva, oldószeresnél gyakran csak másnap. Mindig a termék műszaki adatlapja a mérvadó.

Ha bizonytalan, kell-e alapozni a falait, a díjmentes helyszíni felmérésen megnézzük – időpontot az időpontfoglaló oldalon kérhet. A teljes festési folyamatról a beltéri festés oldalon olvashat.